Keddi alkalmak

Hogyan ütközik a hit és az értelem bennünk? Egyrészt van bennünk hit, mint funkció, másrészt van agyunk, mely racionális gondolkodásra tesz képessé bennünket. Csakhogy ez a kettő nagyon mély szinten ütközhet egymással.

Ha dühös vagyok, hosszú távon nem érdemes azt mutatnom, hogy jó kedvem van. Ha fáj nekem az, amit csinálsz, akkor hosszú távon nem éri meg úgy csinálni, mintha minden rendben volna.

Lehet az a tapasztalatunk, hogy a másik ember a sértés, a kritika forrása, vagy az elviselhetetlen elvárásoké, ezért menekülni kell tőle, mert a jó szándékú mondata is seben talál.

Amikor valaki a haragját kifejezi, nagy művészet, hogy az semmi más ne legyen, csak a harag kifejezése. Ugyanis, mikor megharagszom valakire, vagy dühbe gurulok, a legtöbbünknél a haraggal együtt megjelenik a leértékelés.

Mit jelent az, amikor neki kell vágni egy rögös útnak az anya felé? Azt, hogy a sokféle tapasztalat ellenére is meggyőződéssé tud érlelődni bennem, hogy az élet tud nekem valami jót is adni.

Ha túl sok figyelmünk fordul az énre, önmagunkra, az akadályozhat bennünket a mély hit és meggyőződés kialakulásában. Létezik olyan helyzet, amikor nem feltétlenül vagyok a középpontban, mégis iszonyatosan sok energia koncentrálódik rám.

Bármit megtehetünk a múltbéli eseményeikkel, a lényeg, hogy változtassunk rajtuk. Elsősorban azon a megközelítésen, szemléletmódon, érzelmi rendszeren, amin tudunk változtatni.

Az elkötelezett ember képes célokat kitűzni. Ebből adódóan meg tudja különböztetni a fontosat a nem fontostól. Hogy mi vezet el a céljáig, és mi nem.

Milyen kapcsolat segíthet nekünk, amikor betegek vagyunk? Önmagában egy kapcsolat vagy jó vagy rossz, beleértve az istenkapcsolatot is. A kérdés, hogy mitől segít? Ezt 5 pontban foglaltam össze.

A szubjektív jól-lét egyik összetevője, hogy megteszek valamit csupán azért, mert ez belső örömet és élményt okoz. A kompetencia, hogy képes vagyok rá, önjutalmazó.